Komplex nemzetköziesítési programfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán
4.1.2. D-12/1/KONV-2012-0002
SIKEREK ÉS KUDARCOK alprojekt – BESZÁMOLÓ
A KUTATÁSRÓL
A „Nyelvtanulási stratégiák, tanulói autonómia: az elmélet és a gyakorlat összehangolása" című tanulmánykötet két akadémiai év empirikus és elméleti kutatásainak eredményeit összegzi a szerzők (nyelv)pedagógiai vonatkozású tudásának és tapasztalatának szűrőjén keresztül. A kötet az alábbi tanulmányokat tartalmazza:
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy feltárjuk azokat a tényezőket és okokat, amelyek a nyelvtanulás sikerességét befolyásolják és sok esetben akadályozzák. Amennyiben ismerjük a nyelvtanulók véleményét és igényeit az eredményes (nyelv)tanulásra vonatkozóan, akkor olyan elméleti megállapításokat fogalmazhatunk meg és olyan gyakorlati módszereket fejleszthetünk ki, amelyek a tanulás folyamatát élvezetessé teszik és sikereket eredményeznek mind a tanuló, mind a tanár számára. A kötet megállapítási nem csak és kizárólag nyelvtanulási kontextusban értelmezhetőek, így a szerzők joggal számíthatnak a tanulói autonómia, a tanuláselméletek és didaktika iránt érdeklődők figyelmére is.
A kutatás adatgyűjtési módszere a kérdőíves lekérdezés volt, amelynek során felsőoktatási hallgatókat kérdeztünk meg (három vidéki helyszínen N=650) nyelvtanulási kudarcaik okairól és azokról az elvárásokról, amelyeket a sikeres és eredményes nyelvtanulással kapcsolatban megfogalmaznak. Feltártuk azokat a nyelvtanulási tereket, készségcsoportokat, amelyek a válaszadók többsége számára (<80%) leginkább gondot jelentenek. A kutatás eredményei egyértelműen bizonyították, hogy a nyelvtanulók három területet tartanak kulcsfontosságúnak: a motiváció, a tanulási stratégiák valamint a tanári módszertan kérdéseit. Ezek a területek kerültek tehát a szakirodalmi és elméleti kutatások fókuszába. A tanulói autonómia az a kérdéskör, amely mind az egyéni motiváció, mind a tanulási stílusok és stratégiák, valamint a módszertan metszéspontjában helyezkedik el, ily módon ennek a területnek a feltárása szolgáltatja a kutatás elméleti alapját. A témakör jelentőségére való tekintettel ebben a tárgykörben gazdag ajánló bibliográfiát is közöl a bevezető tanulmány (Bárdos Jenő szerkesztésében). A kötet szerzői bemutatják a fenti szakterületek friss kutatási eredményeit, széleskörűen feltárják a releváns nyelvpedagógiai és didaktikai vonatkozásokat és elvégzik a szükséges terminológiai összegzéseket.
A GYAKORLATI EREDMÉNYEKRŐL
Egy idegen nyelv sikeres elsajátításához számos tényező szükséges, többek között motiváció, szorgalom, kitartás és idő. Ezek közül egyiket sem tudjuk külső segítséggel pótolni és a siker érdekében tett erőfeszítéseket sem lehet megspórolni. Amit azonban tehetünk az az, hogy megtanítjuk a nyelvtanulót hatékony és személyre szabott (nyelv) tanulási stratégiák alkalmazására, útmutatást és ötleteket adunk számára az idegen nyelvi készségek fejlesztéséhez. E cél megvalósítását segítendő készült el egy feladatgyűjtemény, melynek címe: "Idegen nyelvi készségfejlesztő és tanulás-módszertani feladatgyűjtemény az angol nyelv sikeres tanulásához"
A feladatgyűjtemény azokat a nyelvtanulási területeket tartalmazza, amelyeken a nyelvtanulók leginkább igénylik a szakmai, tanári segítséget és útmutatást úgy mint: beszédkészség, hallásértés, szövegértés és íráskészség. A szerzők által kidolgozott nyelvi készségfejlesztő feladatgyűjtemény egyes fejezetei a fenti készségeket mutatják be és dolgozzák fel gyakorlatok segítségével.
A feladatgyűjtemény felépítése az anyanyelv-elsajátítás során kialakuló természetes sorrendet követi: először a hallás utáni értés készségét, a beszédkészséget, majd az olvasott idegen nyelvű szöveg megértésének készségét, valamint az íráskészséget fejlesztő feladatsorokat és tippeket ajánl a könyv.
Az idegen nyelvi készségfejlesztő feladatgyűjteményt két felsőoktatási intézményben, az Eszterházy Károly Főiskolán és a Miskolci Egyetemen egy-egy 15-15-fős, 3x5 órás pilot kurzuson próbáltuk ki. A kurzus hallgatói nappali tagozatos alapszakos (BA) hallgatók voltak. Az oktatás az adott csoport hallgatóinak igényeihez igazodva elsősorban a beszédkészség és íráskészség (produktív készségek) fejlesztését tűzte ki célul, hiszen ezek azok a területek, amelyeket a tanulók egyedül (tanári visszajelzés és irányítás nélkül) a legkevésbé tudnak fejleszteni. A hallgatói visszajelzések nagyon pozitívak, az elő- és utótesztelés nyelvi fejlődést diagnosztizált a csoportokban.
A szintfelmérésre egy 50 itemes feleletválasztós teszt megírásával került sor, melynek maximális pontszáma 50 pont. A szintfelmérő előteszt eredménye: 24,06 pont 48 %.
A kurzus zárásakor írott haladásmérő/utóteszt eredménye 32,07 pont 64 %. Az eredmények alapján egyértelműen megállapítható a fejlődés 16 %.
(Az elő- és utó tesztek azonosak voltak. A két teszt megírása között három hónap telt el.)
A hallgatóknak a tananyagról adott – idegen nyelvi készségfejlesztő feladatgyűjtemény- visszajelzése is figyelemre méltó. A kurzus hallgatóinak különösen a szókincse, szövegértése, fordítási és íráskészsége fejlődött. További fejlesztendő területek a beszédkészség és a hallás utáni szövegértés.
A visszajelzések alapján a kurzust a hallgatók egyértelműen hasznosnak és sikeresnek ítélték, melyet az alábbi hallgatói vélemények is alátámasztanak:
„Mindenképp hasznosnak tartottam a kurzust, mert olyan módszereket ismerhettem meg a kurzus során, amivel eddigi idegen nyelvi tanulmányaim során még nem találkoztam."
II. évf. Turizmus-vendéglátás BA szakos hallgató
„Örülök, hogy részt vehettem a kurzuson, mert olyan készségfejlesztési módszereket tanultam, mely sokat segít a szakmai/üzleti nyelvvizsgára való felkészülésemben."
II. évf. Gazdálkodás és menedzsment BA szakos hallgató
„Én személy szerint nagyon hasznosnak találtam ezt a kurzust, hiszen rengeteg segítséget nyújtott. Dinamikus volt a haladás. Sok segítséget kaptam a jövőbeli szakmai nyelvvizsgámhoz. Nagy pozitívum volt az is, hogy számunkra ingyenes volt a kurzus."
II. évf. Turizmus-vendéglátás BA szakos hallgató
Összegezve elmondhatjuk, hogy az elmélet és a gyakorlat egysége sikeresen valósult meg. Az elméleti tanulmányok, a gyakorlat orientált, hallgatóbarát idegen nyelvi készségfejlesztő feladatgyűjtemény, mind hozzájárult a pilot kurzusok sikeréhez, nem utolsó sorban az egyik legfontosabb célhoz, a hallgatóink idegen nyelvi készségeinek fejlődéséhez.
A jövőre nézve az a legfontosabb feladat, hogy továbbra is biztosítsuk a lehetőséget hallgatóinknak, az idegen nyelvi készségeik fejlesztésére.
Dr. Tóth Éva PhD
főiskolai docens, kurzusvezető
Eszterházy Károly Főiskola
Idegen Nyelvi Kommunikációs Intézet
Spiczéné Bukovszki Edit
nyelvtanár, kurzusvezető
Miskolci Egyetem
Idegennyelvi Oktatási Központ
Eger, 2014. december 16.
